2013. augusztus 8., csütörtök

E. L. James: A Szürke/ és a Sötét ötven árnylata

 

A könyv amiről mindenki beszél. Nagyon kíváncsi voltam rá, hiszen mindenki oda meg vissza van tőle.
Christian Grey, dúsgazdag üzeletember irodájába, egy szép napon beesik egy rendkívül csinos, de ügyetlen lány Bella, jaj bocsánat Anastasia Steele. Greynek felkelti a kíváncsiságát a lány, de távol kell tartania magát tőle. "Az oroszlán bele szeret az ártatlan szűz bárányba." A fiatal úriember, kevésbé úrias ajánlatot tesz a kétbalkezes lánynak, akiért persze mindenki oda van, de ő ezt nem hiszi el. Szóval Grey furcsa, hülye szerződése...mi  van? Szentséges baszanttyú, Ana nem tudja, hogy mi a csudát csináljon, hiszen ő együtt szeretne lenni Greyel, de nem úgy ahogyon a férfi akarja, Ana többet akar. Az első könyvben tetszett Christian titokzatossága , a másik oldala, bár kicsit bizarr  a szexuális izlése, de egy igazán, kacér, humoros, jóképű, kedves, férfiről van szó. Még a második könyv fele is viszonylag tetszett, viszont onnantól átváltozott egy nyálas, szextengerré. Igaz a két könyv alatt még mindig nem értem hogy mi a lóért kell minden csók után egymásnak esniük. Szóval a könyv felétől Christian oroszlánból nyáladzós bárány lett. Na és innentől kezdtem megutálni. Az állandó nyávogás Mrs. Robinson miatt, a hülye "félek, hogy nem vagyok elég Christiannak", az "Ana ne hagyj el, mert abba belepusztulok" és a kedvencem a " Christian megbüntetett egy övvel, mert én kértem, de nem állítottam meg, utána meg a fájdalomtól szakítottam vele, de beleőrülök abba, hogyha nincs mellettem". Az Isten szerelmére mi a francért kéri meg a Ana C.-t hogy büntesse meg ha utána meg sírva elrohan, a csávó direkt megmondta neki, hogyha nem bírja szóljon. A szadista Christian, aki minden barna hajú csajt meg akar büntetni, mert a narkós kurva anyára emlékezteti, JÉZUSOM. Nálam az kiverte a biztosítékot amikor C sírni (!) kezdett. Nem arról volt szó, hogy C egy kemény legény aki sohasem sír, erre elkezd bőgni mert rosszat álmodott mert nincs mellette a csaja, és szerelmes lesz, jó ezzel nincsen semmi baj, de az a kényszeres paranoia... Ana meg mi a jó életért nem hiszi már el, hogy ez az idióta belezúgott?! És miért nem bír már leszállni arról az átokverte Mrs. Robinsonról? És miért nem fogadja el, hogy a környezetében lévő összes pasi, belé a k***va nagy szerencsétlenségbe szerelmes. Már nem azért most tuti én vagyok a hülye, de nem értem ezt a hülye " Ötven árnyalattal el vagyok cseszve" dolgot.
Nem mondom, hogy utáltam a könyvet, nem mondom hogy szerettem. Nem jó könyv mégis érdekel, és olvastatja magát, attól függetlenül hogy a du***son kívül más nincs benne, és egy bazi nagy Twilight koppintás. De kíváncsi vagyok arra, hogy ezzel a két idióta, elcseszett, hogy boldogul egymással. 

A két könyv:  3,5/5
Viszont a borítók nagyon tetszenek.

J. A. Redmerski: A soha határa

The Edge of Never 1. része.

Fülszöveg:
Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.
A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?


Újabb kedvenc könyvem van. Amikor elkezdődött a történet, nem igazán tudtam hogy most hova tegyem, a csaj aki elvesztette a pasiját, aki nem tud sírni és fél kimondani a szeretlek szót. Natalie az emós csaj aki minden pasinak neki ugrana. Damon a  legjobb barát démoni barátja, aki a barátnője legjobb barátnőjére pályázott már 6. óta.  Camryn egy nap felül egy távolsági buszra és elindul valahova, ami nem Észak- Karolina. A buszon találkozik a rejtélyes idegennel, Andrew-al aki szintén nem tud sírni, mert a haldokló apja megtiltotta neki. Andrew megvédi Camryn egy perverz idiótától és ők ketten elkezdik hosszú közös kóválygásukat. Út közben egymásba szeretnek  és a két ember aki nem tud sírni, együtt sír. Az egész történet alatt mind a ketten hatalmas átváltozáson mennek keresztül, Andrew segít Camnek szabadnak lenni. Cam segít Andrewnak, valamiben. Amikor is útjuk végére érnek és Andrew ájultan esik össze, hiszen beteg. Cam végig melette van és Andrew képes felgyógyulni a betegségből. A vége szerintem rettentően cuki lett Camryn terhes, és Andrew megkéri a kezét.
Komolyan mondom elmegyek Amerikába, felülök egy távolsági buszra és addig megyek amíg nem találom meg a saját Andrewmat :D

Kedvenc karakter: Andrew, Camryn

Ami kifejezetten tetszett: utazgatás, hogy nem szerelem volt első látásra, és minden más

 Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5

A borító:
5/5
 

Rachel Vincent: Pride- Falka

 A Vérmacskák sorozat 3. része.
Fülszöveg:
NAGYON REMÉLEM, HOGY A MACSKÁKNAK TÉNYLEG KILENC ÉLETE VAN
Eljárás alatt állok, a tét az életem. Tévesen, de azzal vádolnak, hogy megfertőztem egykori ember barátomat, majd megöltem, hogy eltüntessem a bizonyítékot. Embert megfertőzni a három főbenjáró bűn egyike. A másik kettő a gyilkosság, és a titkaink kifecsegése.
Háromból kettő. Nekem végem.
És ráadásul a hegyekben egy vad kóbor garázdálkodik: egy riadt, tizenéves nőstény macskát kerget. Nekünk kell először megtalálnunk, mielőtt a nyakunkra hozza az embereket. A szerelmem, Marc segítségével, úgy hiszem, meg tudom menteni a sebezhető lányt a nagyratörő kóbortól, és a Területek Tanácsának játszmáitól is.
Amennyiben a saját peremet túlélem…

Imádtam ezt is. Nagyon tetszett, hogy Faythe olyan bajjal száll szembe amit az erejével nem tud elintézni. Izgalmas volt nagyon tetszett. Viszont egy dolgot nem igazán értek, mi a "lószar" az, hogy a nőstény macskák ritkák mint a fehér holló,mégis találtak már kettő falkátlan nőstényt. Viszont az egészen dob a kettős recceszív gén dolog, ami nagyon érdekes.Szerintem "kicsit" túlságosan keményen kezelték azt, amikor Faythe megszegte a szabályt és bement a nőstényhez. Remélem hogy a következő részben a szart is kitapossák Malonból amiért elküldte Marcot, ezért nagyon mérges vagyok, de valahogy érzem, sőt biztosra tudom, hogy visszafog jönni.

Kedvenc karakter: MARC, Faythe, Jace, Faythe apja,
Ami kifejezetten tetszett:
minden
Ami nem tetszett: -
A történet: 6/5
A borító:
5/5