E. L. James: A Szürke/ és a Sötét ötven árnylata

 

A könyv amiről mindenki beszél. Nagyon kíváncsi voltam rá, hiszen mindenki oda meg vissza van tőle.

Christian Grey, dúsgazdag üzeletember irodájába, egy szép napon beesik egy rendkívül csinos, de ügyetlen lány Bella, jaj bocsánat Anastasia Steele. Greynek felkelti a kíváncsiságát a lány, de távol kell tartania magát tőle. "Az oroszlán bele szeret az ártatlan szűz bárányba." A fiatal úriember, kevésbé úrias ajánlatot tesz a kétbalkezes lánynak, akiért persze mindenki oda van, de ő ezt nem hiszi el. Szóval Grey furcsa, hülye szerződése...mi  van? Szentséges baszanttyú, Ana nem tudja, hogy mi a csudát csináljon, hiszen ő együtt szeretne lenni Greyel, de nem úgy ahogyon a férfi akarja, Ana többet akar. Az első könyvben tetszett Christian titokzatossága , a másik oldala, bár kicsit bizarr  a szexuális izlése, de egy igazán, kacér, humoros, jóképű, kedves, férfiről van szó. Még a második könyv fele is viszonylag tetszett, viszont onnantól átváltozott egy nyálas, szextengerré. Igaz a két könyv alatt még mindig nem értem hogy mi a lóért kell minden csók után egymásnak esniük. Szóval a könyv felétől Christian oroszlánból nyáladzós bárány lett. Na és innentől kezdtem megutálni. Az állandó nyávogás Mrs. Robinson miatt, a hülye "félek, hogy nem vagyok elég Christiannak", az "Ana ne hagyj el, mert abba belepusztulok" és a kedvencem a " Christian megbüntetett egy övvel, mert én kértem, de nem állítottam meg, utána meg a fájdalomtól szakítottam vele, de beleőrülök abba, hogyha nincs mellettem". Az Isten szerelmére mi a francért kéri meg a Ana C.-t hogy büntesse meg ha utána meg sírva elrohan, a csávó direkt megmondta neki, hogyha nem bírja szóljon. A szadista Christian, aki minden barna hajú csajt meg akar büntetni, mert a narkós kurva anyára emlékezteti, JÉZUSOM. Nálam az kiverte a biztosítékot amikor C sírni (!) kezdett. Nem arról volt szó, hogy C egy kemény legény aki sohasem sír, erre elkezd bőgni mert rosszat álmodott mert nincs mellette a csaja, és szerelmes lesz, jó ezzel nincsen semmi baj, de az a kényszeres paranoia... Ana meg mi a jó életért nem hiszi már el, hogy ez az idióta belezúgott?! És miért nem bír már leszállni arról az átokverte Mrs. Robinsonról? És miért nem fogadja el, hogy a környezetében lévő összes pasi, belé a k***va nagy szerencsétlenségbe szerelmes. Már nem azért most tuti én vagyok a hülye, de nem értem ezt a hülye " Ötven árnyalattal el vagyok cseszve" dolgot.
Nem mondom, hogy utáltam a könyvet, nem mondom hogy szerettem. Nem jó könyv mégis érdekel, és olvastatja magát, attól függetlenül hogy a du***son kívül más nincs benne, és egy bazi nagy Twilight koppintás. De kíváncsi vagyok arra, hogy ezzel a két idióta, elcseszett, hogy boldogul egymással. 

A két könyv:  3,5/5
Viszont a borítók nagyon tetszenek.